A cink szerepe szervezetünkben

Mint a nyomelemek legnagyobb része, a cink is kiemelkedő szerepet tölt be a szervezetben lezajló enzimatikus folyamatok szabályozásában. Számos enzim működéséhez szükséges ún. aktív centrumok kialakításán, vagy leginkább a fehérjetermészetű enzimek térszerkezetének stabilizálásán keresztül. De a cink ugyanígy részt vesz a nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetének helyes beállításában is.

Emellett az inzulin térszerkezetének megfelelő stabilizálása is cink jelenlétéhez kötött. Így áttételesen részt vesz a vércukorszint szabályozásában, amely újabb összetevője a szervezet komplex anyagcsere állapotának. A cink kiemelten fontos az anyagcserefolyamatok általános, helyes módon történő lezajlásának biztosításában.

Szabályozza a hormonok szintézisének folyamatát, így közvetett úton befolyásolja a hormonrendszer megfelelő működését is. Az egészséges spermiumok kialakulása szintén cinkhez kötött. Egyrészt direkt módon befolyásolja a képződésüket, másrészt semlegesíti az olyan nehézfémek spermiumképződésre kifejtett esetleges káros hatását, mint az ólom és a kadmium. Emellett a cink ezen nehézfémek egyéb ártalmas hatásaitól is védi a szervezetet, vagyis általános detoxikáló szerepe is van. 

Bőrgyógyászati jelentősége

A cinknek kedvező hatásai vannak bőrünkre, ezért  széles körben alkalmazzák a gyógyításban. Cinktartalmú készítmények használatosak például a pattanásos, aknés bőr kezelése során, illetve a sebgyógyulás és hámosodás elősegítése is gyakran cinket tartalmazó szerekkel történik. Mindez amiatt lehetséges, hogy a cink antibakteriális hatással bír, amelynek alapvető szerepe van a gyulladt, pattanásos bőr kezelésében. Emellett a cink hámosító hatással is rendelkezik, amely nagy segítség a bőr sérüléseinek gyors kijavításában, az ekcéma elleni kezelésben.

A cink jó hatású a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás által okozott tünetek csökkentésében is.
A gyermekek testsúlykilogrammra vonatkoztatott cinkszükséglete magasabb, mint a felnőtteké, mivel a cink relatív nagyobb mennyisége szükséges az intenzív növekedési folyamatok, a nemi érés időszakában. Gyermekeknek napi 3-10 milligramm, felnőtteknek napi 15 milligramm bevitelére van szükségük az egészség megőrzéséhez.

A cink forrásai

A cink bőségesen megtalálható az olyan fehérjében gazdag ételekben, mint a hüvelyesek, a tojás, a tej, a húsfélék és mindenféle tengeri herkentyűk, halak. Ezen táplálékokból a cink felszívódása kiegyensúlyozott, ám egyidejű magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása vagy tetraciklin szedése rontja a felszívódás sebességét és mértékét. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén így cinkkiegészítők szedése nem szükséges, ám egyoldalú táplálkozás vagy valamilyen betegség fellépésekor a cinkpótlás jó hatású lehet.

A cinktartalmú táplálékkiegészítőket is orvosi felügyelet mellett érdemes szedni. A hideg évszakokban, kiváltképp influenzaszerű megbetegedések halmozódásakor a sejtek ellenállásának megnövelése miatt érdemes pótolni. Egyébként hatékonyan csökkenti a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás következtében létrejövő kellemetlen tüneteket. Bőrproblémák fennállásakor is érdemes fokozott mennyiségben fogyasztani.

Cinkhiány esetén gyermekeknél lassú növekedés, krónikus hiány esetén fejlődésbeli elmaradás tapasztalható. A szükségesnél kisebb mennyiség bevitele csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet és gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések. A bőr szárazzá és repedezetté válik, ekcéma alakulhat ki. A haj és a köröm egészségtelen megjelenésű lesz. A hormonrendszer egyensúlya felborul és zavar támad a nemi funkciók terén is.

A cink túlzott mértékű bevitele általános rosszullétet: hányingert, hányást okoz, illetve tartós túladagolás esetén rézhiány kialakulásához vezet.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit) 

Legutóbb frissült: 2012.07.02 05:21