Az időátállítás előidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma. A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél. Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelően különbözőképpen élik meg. Hirdetések Kifejtette, hogy az időátállítás előidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma.  

 A HOSSZÚ MUNKAIDŐ KÁROS HATÁSAI Azok, akik 55 óránál többet dolgoztak egy héten, rosszabb mentális készségekkel rendelkeztek, mint azok, akik átlagos munkaórát dolgoztak hetente.  A testre kifejtett hatások vegetatív zavarokhoz vezethetnek, például a pulzus és a vérnyomás megváltozásához. Az emberi belső óra nagyon érzékeny, mivel befolyásolják a külvilágból érkező ingerek is. A legfontosabb tényező a sötétség és világosság napi váltakozása: az információt a szem ideghártyája "táplálja be" a belső órába. Az alapkutatásokból már kiderült, hogy ez az óra nagyon sok testfunkció működésére kihat: nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozását és a koncentrációs képességet, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhőmérsékletet és valószínűleg a sejtosztódást, a sejtciklust is befolyásolja. Korf szerint az emberi szervezet általában hamar hozzászokik az órák átállítása miatti változásokhoz.

Általában elég néhány nap, ám szélsőséges esetekben akár két-három hétre is szükség lehet. Bár nincsenek tudományosan meglapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idős embereket érzékenyebben érinti-e az átállítás, az mindenesetre általános igazság, hogy az ő belső órájuk sokkal fogékonyabb a zavaró ingerekre. Ezért is lép fel időskorban nagyon gyakran alvászavar. Az órák átállításától függetlenül is tavasszal gyakran jelentkező fáradtság és levertség ellen a professzor a testmozgást javasolja. Fontos azonban, hogy ne mesterséges fényű fitneszteremben, hanem a szabadban sportoljunk. Mit tehetünk, hogy minél kisebb stressz érje szervezetünket?  

Tudományos tény, hogy az északi népeknél a depresszió előfordulása gyakoribb, mint például a mediterrán országokban, melyet a napsütés kevesebb mennyiségével is magyaráznak. Ne egyszerre akarjunk egy teljes órát ugrani, bontsuk ketté az átállást. Feküdjünk le szombat este fél órával később, mint szoktunk, és vasárnap reggel keljünk szintén fél órával későbben. Reggeli után tegyünk egy nagy sétát kint a szabadban, s a vasárnapi főétkezéseinket is kezdjük félórával később. Vasárnap este még egy fél órával később bújjunk ágyba, így kisebb teher szervezetünk számára a hétfői ébredés. A pihentető, jó alvás érdekében lefekvés előtt vegyünk egy illatos forró fürdőt, hallgassunk pihentető lágy zenét, lazítsunk - így gördülékenyebben vészeljük át az átállást anélkül, hogy morcosan, gyűrötten ébrednénk - javasolja Nagy Gyöngyi, a Naturhome.hu alvástanácsadója. 

Az alvászavar és típusai Magyarországon a XX. század első felében volt nyári-téli időszámítás, de 1958-ban ezt szüneteltették és csak 1980-ban vezették be újra. Az eredeti cél az energiamegtakarítás volt, vagyis hogy ne kelljen korán elkezdeni a világítást a téli napokban a munkahelyeken, illetve otthonokban. Herbert Reul, az Európai Parlament egy német képviselője szerint teljesen alaptalan az a feltételezés, hogy a nyári időszámítás jelentős energia-megtakarítással jár. 

Forrás: MTI